Városokat építünk majd döntünk romba,
civilizációkat taposunk bele a porba,
miközben a trombiták hősi indulókat fújnak,
szerte a világban gyilkos háborúk dúlnak.

Verseket írunk, melyek a szeretetről szólnak,
dalokat, melyek kedves bókokat szórnak.
Festményt alkotunk egy darab vászonból,
jövőt építünk pusztán édes álmokból.

Annyi csodára képesek lennénk mi emberek,
mégis vakon követünk bizonyos elveket.
Nézeteink megosztanak minket gyűlöletté lesznek,
értékeink belőlünk lassan mind kivesznek.

Tudásunkat a pusztítás szolgálatába állítjuk,
befolyásolható elménket hamis eszmékkel kábítjuk.
Mindaz mit nehéz munkával álmokból építünk,
romba dönti egymás elleni gyűlölködésünk.

Budapest. 2006.02.19.