Sok szép helyen jártam,
de mindig visszavágytam.
Oly sokat vártam,
hogy újra lássam.

Gyönyörű kék szemed,
vágyakozó tekinteted,
mely mélységébe temet,
rabul ejt engemet.

Újra hallhassam hangod,
ajkadat csókra tartod,
simogathassam arcod,
fejedet ölembe hajtod.

Arcod bársonyos pírja,
mélyen szívembe írja,
lelkem csak sírna,
újra magához hívna.

Újra átölelhesselek téged,
bármit megtennék érted,
bár sohasem kérted,
mégis szeretlek téged.

De túl sokat vártam,
távol sokáig jártam,
vissza hiába vágytam,
többé sohasem láttam.

Szombathely. 2004.09.03.