Még érzem az illatod,
még érzem de itt hagyott,
eltűnt együtt veled,
még nem tudta, hogy szerettelek.

Most csak fekszem itt bután,
egyre gyengébben minden nap után.
De még mindig reménykedem,
hogy egyszer újra itt leszel velem.

Örökké itt várok rád,
átvirrasztva minden éjszakát,
várva, hogy eljössz hát,
újra ...

Ó bánat ne érj el csak holnap,
ma nem voltam csók senkinek,
eredj felhő hisz úgyis mennél,
ha árnyad nem volna hideg.

Ó kedves ne mond ma nekem,
ma nem voltam jó senkinek,
nem hagyná el könny szemem,
mosolyom dermedt s rideg.

Ó fájdalom ma ne marjál belém,
ma nem melegített át kedveském,
ma este már ő nem jött ki ...

Az idő fordul, a dolgok múlnak,
álmainkat lassan átadja a múltnak,
fagyott rózsaszirmok, ahogyan a földre hullnak,
emlékeim fájdalmasan lelkemre úgy borulnak.

Érzéseim csak várnak, szívembe szorulnak,
nem mondom ki soha, de el nem múlnak,
lelkembe fájdalmat és magányt hoznak,
néha már úgy érzem nem jön el a holnap.

De minden nap ...

Ha csak egyetlen egyszer mondtad volna nekem,
ha csak egyszer éreztetted volna velem,
ha csak egyszer kimutattad volna érzéseid,
ha csak egyszer átélted volna apró értékeit.

Az egyetlen olyan ember még te voltál,
ki megváltoztathat hozzám egyedül úgy te szóltál,
tisztán és őszintén egyedül te tudtad magad,
úgy kifejezni, hogy nem kellett ...

Nem hallom már a madarak dalát,
a természet ébredező reggeli zaját.
Nem látom szárnyalni a pillangók hadát,
hiába vágyom eme apró, picike csodát.

Nem látom a lenyugvó nap első sugarát,
ahogyan millió szikraként ugrál a tóban odaát,
előtte pipacsok himbálóznak lágyan a virágos réten,
csak járják táncukat szelíden a lágy tavaszi ...

Néhány jó szó elég lett volna,
néhány kedves mondat talán...
Bennem most nem haldokolna,
szerelmemet felváltja a magány.

Néhány megosztott gondolat,
néhány röpke órányi figyelem,
talán megoldaná a gondokat,
most ismét egyedül cipelem.

Nem voltak hatalmas igényeim,
nem kértem soha annál többet,
mit én nyújtottam neked... ...