Kicsordult egy könnycsepp a szememből,
És egy hatalmas vihart kavart érzelmeimből.
Tudom nem láthatlak többet én téged!
Mert elmentél és nem fogod soha többet kezem.

Csak te hallottad meg mikor én nevettem,
Csak te törölted le könnyem mikor én sírtam.
Te túl messze jársz már innen,
Olyannyira, hogy már csókod ízét sem érzem.

Nem ...

Hiába ez az érzés, melyet csak irántad táplálok,
te nem szeretsz, és a dolgokat másként látod.
Ha a valóságban nem lehetek a tied,
legalább gondolatban hadd lehessek veled.
Mikor szárnyra kelünk s elrepülünk innen,
a szerelem országába, hol senki sincsen.
Pedig sok szerelmes van rajtunk kivül,
de ez az ország csak nekünk készült,
mert ez ...

Szívfájdalomból eredendő, szétfeszítő kálvária vár reám,
Ott, hol lélegző lény, reményt sosem talál, csak némán áll, s kiabál,
\'Merre bolyonghatok?\', indulataim porain nem vagyok gondtalan, boldog!
Onthatatlan vágy kötelez, \'Kinek a szükséglete ez, ki járatja a bolondot?\'
Régmúltam által, számtalan e fiktív talánnyal szőtt kérdéseim sokasága, ...

Vajon tudja a test,
hogy ki ütötte, az szerető kéz?
A pillanat hevében,
elsuhant messze, távol a józan ész.
Begyógyul, begyógyul,
de a szív hangja az soha,
mindig benne, ott halkan,
dönget a perc, a pillanat, tova.
Az ki szeretett,
és bizonyította is hajdanában,
ölelés helyett megölt,
megölt a hirtelen indulat havában.

Az ...

Megkaptam a leveled,
sírtam érted eleget.
Írásodat meggyújtom,
szívem ellened bújtom.
Kezemet megégeti,
ujjam a levelet elengedi.
Hamuvá porlad az szét,
darabjait elfújja a szél.
Feledés visz el téged,
emléked nekem méreg.

Az ősz az elmúlás jelképe,
S talán egy hosszú szerelem legvége.
Eltávozik minden érzésed,
Egyre több a megválaszolatlan kérdésed.
Nem tudod, hová tedd magad,
Minden szomorú magával ragad.
Kutatod, mi lenne a helyes, a jó,
Hogy ki lenne az igazán neked való.
Nem találod, s így nincstelen vagy,
Bánatod, keserved óriási nagy.
Fáj ...