Néha úgy érzem, hogy álmodom,
és csak az időm áldozom,
egy buta kiégett gondolat,
talán csupán ez maradt.

És akkor hozzám bújsz,
kis kezeddel felém nyúlsz,
arcom végigsimítod lassan,
nincs időm, hogy búcsúzhassam.

Már mész is és integetsz,
szemem behunyom még nevetsz,
álmodnék? Elmém elmereng,
valami lassan ...

Kölcsönösség

Miért nem tud két ember őszintén szeretni?
Miért próbál egyikük mindig új utat keresni?
Miért szeret egyikük mindig jobban, miért ragaszkodik?
Féltékeny fullasztó öleléssel csökönyösen miért kapaszkodik?

Miért nem létezik összhang, meg miért szakad?
Miért oly ingatag a harmónia melyből eme ősi tűz fakad?
Eme ...

Hideg búcsúzás

Könnyes szemekkel nézek vissza rád egy hideg búcsú után,
szomorú vagyok hisz tudom nem látlak többé soha tán.
Sok sok ki nem mondott szó és elfojtott érzés,
szívemen sebet ütött s nem áll el a vérzés.

Könnyeim az arcomat mossák,
szívemet az álmaitól megfosztották.
Érzéseim és álmaim gyilkosa lettél, ...

Ellopott pillanatok

Utunk néhány röpke órára össze futott,
néhány mástól ellopott pillanatra csupán,
nekünk egymásból csak ennyi jutott,
meg néhány szál illatos piros tulipán.

De ha azok is elhervadnak mond mi marad?
Csak megyünk tovább emlékeink temetjük.
Amit most tettünk elmondanunk nem szabad.
Mások érzéseivel meg ezt mi nem ...

Plátói szerelem

Vajon mit élhetett át? Ki nem ízlelhette meg soha a boldogság csókját,
Ki nem mondhatta el soha féltve őrzött bókját.
Ki nem érinthette soha szerelmét,
távolról csodálta csak imádott kedvesét.

Ki nélküle élni nem bírt, ám halni nem mert,
ki sok száz levelet írt, neki kiért szíve oly hevesen vert.
Ki távolról ...

Önzetlenül

Mindig csak várni a pillanatot, mely nem jön el soha,
nézni az idő múlását szüntelen kegyetlen mostoha.
Minden pillanatban vágyni valakire, ki nem is gondol rád,
lelkedben édesen őrizni minden hazug, fájdalmas szavát.

Úgy megélni ezt, hogy még mindig szereted,
saját boldogságod feláldozva csak az övét keresed.
Pedig ...