Szeretném

Szeretném, ha karjaidba zárnál,
Csókolnál, míg nem lesz újra este.
Szeretném, ha mosolyodat látnám,
Gyógyítanád minden kínzó sebem.

Te vagy kinek, ha szemébe nézek,
Látom bennük lelkem s lelked élet.
Minden remény a te szemed fénye,
Reményvesztés az amitől félek.

Mintha téged az angyalok küldtek,
Nekem, kinek másik neve \'pogány\'.
Minek küldtek, hiszen nem érdemlek?
Mert e tájra, ahol minden kopár?

Szeres angyal, kérlek téged szeres!
Elpusztulok nélküled azt tudom.
S látom ismét mosolyodat neves!
Én meg szívem mélyén azt eldugom.

Hogyha egy nap én is angyal leszek,
Együtt járjuk be a nagyvilágot.
Addig is csak egyre kérlek szeres!
Mint a méh a mézzel telt virágot.