Valódi lány, robajló ár...
Bevezetés:
Csak azért, hogy tudjuk milyenek ők,
Hogyan tépik ki belőlünk ,,a NŐT\'
Utcákon sétálva,
Vágyaktól áthatva,
Fedeztem fel pontosan őt,
A szériában gyártott nőt.
Vágyak tengerében evezve,
Szép nők után híven epedve,
Láttam meg őt, egy öreg, rozoga padon,
Olyan volt, mint a felfedezetlen vadon.
Éppen nem volt rút, éppen nem volt szép,
Éppen csak mosolyától a falnak mész.
Szélvészként ültem le mellé,
Ott helyben szerettem belé.
Vállunk olykor-olykor összeért,
Mosolya magáért beszélt.
Szemében édes tűz lobogott,
Szívem a torkomban dobogott.
Csinos ajka megigézett,
Képzeletem megrémített.
Kacér pillantása alatt remegtem,
És az idő múlásától rettegtem.
- Hagyj, kérdezzek egyet!
- Mondd csak ki, ha mered!
- Ha már órák óta beszélünk, megtudhatom a neved?
- Ugyan-ugyan, ne viccelj, kérlek! Minek éppen az neked?
Felpattant, kacagott,
Majd gyorsan otthagyott.
2011. szeptember 29.
Csak azért, hogy tudjuk milyenek ők,
Hogyan tépik ki belőlünk ,,a NŐT\'
Utcákon sétálva,
Vágyaktól áthatva,
Fedeztem fel pontosan őt,
A szériában gyártott nőt.
Vágyak tengerében evezve,
Szép nők után híven epedve,
Láttam meg őt, egy öreg, rozoga padon,
Olyan volt, mint a felfedezetlen vadon.
Éppen nem volt rút, éppen nem volt szép,
Éppen csak mosolyától a falnak mész.
Szélvészként ültem le mellé,
Ott helyben szerettem belé.
Vállunk olykor-olykor összeért,
Mosolya magáért beszélt.
Szemében édes tűz lobogott,
Szívem a torkomban dobogott.
Csinos ajka megigézett,
Képzeletem megrémített.
Kacér pillantása alatt remegtem,
És az idő múlásától rettegtem.
- Hagyj, kérdezzek egyet!
- Mondd csak ki, ha mered!
- Ha már órák óta beszélünk, megtudhatom a neved?
- Ugyan-ugyan, ne viccelj, kérlek! Minek éppen az neked?
Felpattant, kacagott,
Majd gyorsan otthagyott.
2011. szeptember 29.