Pótolhatatlan..

Az időtlen s kacagott messzeségek.
Játsztva izgatón vett könnyedségek..
A Pokolról törtetően vaddá lett"átkok",
együttzengt, nemeslőn szívbemarások.

Álmokból felépített, könnyű légvárak.
"Falakat" lebontó rezgő pilleszálak..
Gyönyörökben ellopott földi kincsek,
s titkon megnyílott égi kilincsek.

Lázt nem ...

Hatalmasok…
Felelősséget mikor vállaltok?

Elit…
Mikor lesz, hogy tesztek… a mindenit?

Vezetőink…
Mikor lesztek már képviselőink?

Néptribun…
Lehet, már a vég szele fúj, tribun?!

Budapest, 2005. április 26. – Kustra Ferenc

Hazánk sorsa borzalmas!
Hol vörös katonacsizmák taposnak,
Hol a tőke és bankok szorongatnak.

Hazánk sorsa elképesztő!
Mindig várjuk; a messiás megjelenik,
Még mi várjuk; balsorsunk beteljesedik.

Hazánk sorsa állandó!
Reményünk; egyszer mi is urak lehetünk.
Reményünk elszállt; bank-pénz rabszolgák lettünk.

Vecsés, 2004, szeptember ...

II. Világháborúban: bevetés a Földközi tengeren…

A Földközi tengeren régebben őr-járatozó
U-311 számú tengeralattjáró
Parancsnoka, H.D.F. von Tiesenhausen tengerészfőhadnagy. Nagyon is gyakorlott volt.
Látcsövében meglátta a közeledő flottaköteléket… annak a végzet volt!

A hadműveleti naplóbeli bejegyzés,
Teljesen hiteles és ez maga ...

A hatalmon lévő kevély urak,
Mint a középkori nagy várurak…
Ezen urak engem eltipornak,
A lelkemen végig gyalogolnak…

Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
A nagy tűznek ma már csak hamva van,
Már nincsen semmi jó a sorsomban.

Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc

Kedves életben,
Táncoló fényekben,
Ragyogó fényképek,
Az elmúlt félévek.

Elmúlt években,
Bal lábbal ébredtem.
Elmúlt fényévek,
Az élet képében.

A gyenge szendergett,
Az erős tervezett.
A gyenge elvesztett,
Az erős segített.

Telnek a félévek ,
Feltörő érzések.
Elvesző fényképek,
Zenélő ...