Ó, Szerelem!
Te sokat hallott, mégis ismeretlen rejtelem.
Ki emberek érzelmeit vezeted félre
s lelküket okvetlenül lángba borítád
Felelj!
Mond hát, mi dolgod?
Árbocomat, mint szél kavarta tenger
dobálod, közben pedig
lelkem száraz porába hullajtod ...
Te sokat hallott, mégis ismeretlen rejtelem.
Ki emberek érzelmeit vezeted félre
s lelküket okvetlenül lángba borítád
Felelj!
Mond hát, mi dolgod?
Árbocomat, mint szél kavarta tenger
dobálod, közben pedig
lelkem száraz porába hullajtod ...
Olvasták: 134
Az Ön versének a helye...
Vedd kezedbe Uram életem magját;
csírázzon abból szeretet, s megnyugvás.
Lelkem nyugodt vizekre evezzék
csónakom vad hullámok ne hergeljék,
s add meg a szélnek mi jár
hadd vigye szívem országokon át.
Repíts égig, s onnan vissza soha,
hisz szívem ...
csírázzon abból szeretet, s megnyugvás.
Lelkem nyugodt vizekre evezzék
csónakom vad hullámok ne hergeljék,
s add meg a szélnek mi jár
hadd vigye szívem országokon át.
Repíts égig, s onnan vissza soha,
hisz szívem ...
Olvasták: 145
Hová tűntek a régi álmok,
Mit akkor egyszer megálmodtam?
Fölülírta az Élet, hisz oly messze szállt,
S mint vándormadár, többé vissza sem talál.
Álmok szárnyán égig szálltam
S gyermekként nagyokat álmodtam,
De hamuvá lett ...
Mit akkor egyszer megálmodtam?
Fölülírta az Élet, hisz oly messze szállt,
S mint vándormadár, többé vissza sem talál.
Álmok szárnyán égig szálltam
S gyermekként nagyokat álmodtam,
De hamuvá lett ...
Olvasták: 105
Délre igyekezz, majd vár az ebéd,
Vehemensen fújom majd gőzt feléd,
Nagy kanállal, nagyon tömném beléd…
Délre itt legyél, majd vár az ebéd,
Szedek akár kétszer, ha te kérnéd,
Várlak, óh gyere már, ha ...
Vehemensen fújom majd gőzt feléd,
Nagy kanállal, nagyon tömném beléd…
Délre itt legyél, majd vár az ebéd,
Szedek akár kétszer, ha te kérnéd,
Várlak, óh gyere már, ha ...
Olvasták: 97
Messze járok, távol a világ gyötrő zajától,
ezernyi teherrel gyönge vállamon.
Bolyongok a Sors formálta kietlen utakon,
társam a magány, az őrjítő némaság.
Utamat néhány csillag halvány pislogása jelzi,
hol a táj már kihalt, ...
ezernyi teherrel gyönge vállamon.
Bolyongok a Sors formálta kietlen utakon,
társam a magány, az őrjítő némaság.
Utamat néhány csillag halvány pislogása jelzi,
hol a táj már kihalt, ...
Olvasták: 131
//:
személyem magányos,
még én sem ismerem
ki látta? kérdezem,
s nevetnek, nevetnek
keresem magam,
nem értem, és ő sem,
mikor lett belőlem
aruló, kegyvesztett
elhagytam magam,
emlékszel? a sarkon
engedtem el kezed,
hisz másét kellett ...
személyem magányos,
még én sem ismerem
ki látta? kérdezem,
s nevetnek, nevetnek
keresem magam,
nem értem, és ő sem,
mikor lett belőlem
aruló, kegyvesztett
elhagytam magam,
emlékszel? a sarkon
engedtem el kezed,
hisz másét kellett ...
Olvasták: 165
