Lázam volt tegnapelőtt, - s a szobám,
Úgy forgott velem, mintha ültem volna
Egy sebes körhintán!

Úgy éreztem magam, mintha Vidámparkba lennék,
Egyre gyorsabban forgatta lázam
Szobám ringlispíljét.

E ringlispílre ülve, szálltam körbe - körbe
Hajamat lobogtattam a langyos kora esti őszbe.

Úgy rémlett az előttem levő székbe ültettem Irénkét,
S élveztük, hogy járja arcunkat keresztül-kasul a lég!

Ahogy azonban hatott a Rubophen,
Úgy forgatott lázam egyre szelídebben.
Majd megállt. Minden a helyére került.
Ám, a forgástól e beteg, - mély álomba szédült!

2011. november 13. vasárnap.