Esik a hó. Egyedül vagyok.
Magányom fáj, verset írok.
Régen írtam víg rímeket,
Mit sajgó szívem nem enged meg.

Esik a hó, siklik a szán.
Képzeletem röpül szárnyán!
Minden lehet, ha álmodom
Álom lesz valóságom.

Jégvirágos ablakomon
Rajzolódik egy női idom.
Gyönyörű szép, karcsú teste,
Mintha felém közeledne!

1981. január 15. csütörtök.