Csukott szem





Késésben vagyok, rohanok taxit

fogni, beszállás után biztatom

a vezetőt, nyomja egész tövig

a gázpedált. A sofőr vizslató



szemekkel pásztáz ugyan, jóllehet

szót fogad. Egy kereszteződésbe

érkezve pirosat mutat éppen

a lámpa, ám a taxis őrjöngve



gyorsít, majd két busz közt kirobbanva,

éktelen dudaszótól kísérve

átvágtat. - Ember, megőrült maga

teljesen? - üvöltözök kikelve



magamból. - Legyen nyugodt, semmi baj!

Próbáljon lazítani. Ha meg nem

bírja a látványt, nos akkor csukja

be a szemét, ahogy én is teszem!




(Budapest, 2011. november 12. Erdős Pál Attila)