A madarakról a télben… eredeti Baso féle stílusú haikuban…

Már hideg, ólmos,
Az estéli szürkeség.
Tyúkok, elültek.
*
Mert fagyot nyeltek
A szirmok, oly’ kemények.
Ritkák… madarak.
*
Zúzmarás a táj,
Cinkék tolla is fázik.
Tudott, jön a hó.
*
Kopasz ágakon,
Cinkék szeme villódzik.
Letört jégcsapok.
*
Hajnal ...

Versben és eredeti Baso féle haikuban…

Hideg-mágus csak
Suhint, ablakon csokor.
Szép a rajzolat.
*
Odanézz! Nem látunk ki az ablakon,
Nem látunk át a szép jégvirág csokron!
Most éjszaka, kint nagyon fagyhatott,
Jégvirág, ablakunkra hullhatott!
*
Ezüst jégvirág
Nyílt a külső ablakon.
Mint szemellenző…
*
Ez az a gyönyörű ...

A köd szűrte gázlámpa fényben,
Baktat a konflis ló serényen.
Fázós kocsis, összehúzza magát,
Hóna alá szorítja ustorát.

Az ember és állat, együtt fázik,
Ha még esik is, akkor meg, ázik.
Ez az ő sorsuk, ebből élnek, esznek,
Bíznak; vége lesz a szűk esztendőknek.

Vecsés, 1998. december 12. – Kustra Ferenc

Avagy: tavasz a télben…

A köd-csokrokban, gyorsan hervad a rossz látás,
Varjúraj repül… ez talán a feltámadás?

Süt
A Nap,
Köd sehol,
Éled minden.
Tavasz van talán?

Tavasz van talán?
Éled minden,
Köd sehol,
A Nap
Süt.

Így tél közepén tavaszt játszik a természet?
Meleg levegő is elárasztja ...

Talpamon pihen meg a homok puhasága,
bőrömön nyúlik el a szellő simogatása.
Napsugarak öntik el pólusaim,
melengetik magukba mélységeim.

Eső cseppjei áztatnak magukba,
a természet vetkőztet meztelen valómra.
Lelkem gátlásai olvadnak a semmibe,
és lesz önmaga vakító teljessége.

A tanka csokrot európai stílusban írta meg a szerzőpáros…

Fehér hósapka,
Tejszínű a hegyvidék.
Jégkristály varázs.
Ködnek fátyla körülvesz,
Így még, lelkem is elvesz…
*
Lóg lekókadva,
Jégcsap ereszek dísze.
Melegben olvad.
A semmiben bolyongok,
Csak egyedül ballagok.
*
Fenyők ruhája,
Porcukorszerű lepel.
Tűlevelet ...