Hétköznapi pszichológia…

Egy embert, akit erdei hajléktalanná tett az élet,
Már, nem igazán érdekli semmi.
A sors ilyen kegyetlen volt hozzá, neki biz' ez a véglet!
És
Mit veszíthet? Ezek a láncai...

Mindig, folyton a nyomában járt a végzete, a balvégzet!

Vecsés, 2017. június 10. – Kustra Ferenc

Haikuban, 10 szavasban és apevában írt a szerzőpáros...

Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.

Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.

Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...

Az aratás körüli időkről, tankában írt a szerzőpáros…

Búzatábla, mint
A tenger, úgy hullámzik!
Kalász is szédül.
Izzad a fény, csepereg,
Búzaszemen megremeg.
*
Recsegő, száraz
Dülöngélés már, érés.
Kalász is roppan!
Játszik a szél, simogat,
Rendezi a sorokat.
*
Kaszások fenik
Acélokat. Élt reá.
Kalász, ...

Az ezüst nyár nyáron, s önmagán túltett:
levelein fellobbant fényfolyam
indult el, - és egy költő arra gondolt:
e világban még mindig dolga van.

Ha ugyan dolog Szépséget csodálni,
menteni a múlandó perceket,
míg meleg légben el-elszáll varázslat,
s csend zárul össze madárhang felett..

Varázslatával vétkezik a költő,
ha elfedi azt, ...

Neved nem tudom, rovarfurcsaság,
csúnya szépség, melyen mozog a csáp,
hatlábú lét, petéből lett csoda,
nagy, teremtő kör gúnyos mosolya.

Elővehetném képeskönyvemet:
benne rovarkép, hatalmas tömeg,
de lusta is, meg költő is vagyok, -
s te sem kívánsz tudós vizsgálatot.

Bevallom, már a versem elején,
ösztön lényecske, hogy lenézlek ...

Rét-idő volt. Lent szöcske, sáska ugrált.
Fent Hófehérke fénylett, hallgatott.
Virág napernyők ringó ligetének
katángsor küldött kék pillanatot.

A fecskék ívén ezüst pontok gyúltak,
felszikráztak. Mint hullt múlt és jelen!
Minden jelen múltból és önmagából,
s tűzzé lehet nagy varázsszőnyegen.

A rét időben égő múlt ...