Ablakomon egy ködös reggel
Varázs foltokban üzenet nyergelt.
A lényeg, hogy ne lássa senki
hol szívét huncutul ráfesti.

Fölényes napsugár mit nem sejtve
ahogy az ablakra rálehelve,
tapad szorosan már ott hagyott
minta-jelre, mely még dobogott.

Lélekelem, mely átkarolva
libbenti mosolyom dalolva.
Tűz-fény lefolyik az ...

Az ősz gyenge reggeli fénye
kertünk dús növényein játszik.
Szobánkból jó kinézni a kertre.
A kinti hűvös itt nem érződik.

Reggel van, csend és nyugalom.
Az ősz szépsége van a tájon.
A meleg szobából csodálom,
milyen szép az ősz e szép világon.

Vadgesztenyefánk a barna komákat
földre leküldte. Kipp-koppos varázslat!
Négy-öt gyufaszál, - és belőlük ember
készíthető, de ügyetlen kezemmel
nem sikerült, az én emberkém lába
kihullt, féllábú lett, vagy máskor sánta,
szegény, mivel letört a gyufa vége:
megszületett, de balsorsa elérte.
Ám bölcs tanácsot ütött derék óra:
- ...

A patak szelíden öleli a hegyet,
Mint egy csillogó ezüstkoszorú.
Medrében fűszálak kókadozva lépnek,
Lomhán, ahogy olykor az ember szomorú.

Tavaszi pirkadat vidáman jár, kel,
Föl-alá kúszva a hegygerinc falán,
Gyűjti gyorsan a gyémánt könnyeket
Napnak némasága örömére talán.

Patak partján pirkadó szomjas hajnal
Behajolva a hűvös ...

\"Csermelyzúgás, bérci vadvirágok,

Születésem ott ért napvilágot.

A fenyvesek sóhajában ringott

anyám vajúdása\"; történet így hangzott.



\"Mert a mi időnkben nem így vót\"

Hallgatom szám tátva nagyapót:

\"Lenvászonba pólyálva a kasba

vettek ágyat, s vittek a havasba\"



Mily dicső e bércek közt az ...

Sajnos elnyíltak már a dáliák.
Kertünkben most már nem pompáznak.
Szépségüket rég megmutatták,
hiszen már őszi napok járnak.

A Nap már gyenge.A lég hűvös.
Az égen szürke felhők állnak.
A reggel több helyen ködös.
A szélben a fák hajladoznak.

Csend van. Körben minden nyugodt.
Az utcákon alig járnak.
Csak egy közeli kutya ...