Nézem a napkorong ittragadt
fél-felét, amit még nem
nyelt el a lopakodó
sötétség.
Sietnem kell eltelni
barnás-narancsával,
mert szalad az idő is,
tarisznyájával.
Abban rejtegeti az
elbújni-vágyó sugarakat,
hogy helyet kínáljon
éjjelre a fancsali
holdnak.
Tekintetem bokrétát köt
gyorsan az ég-alji
festékpaletta ...

Tavasz

Táncolnak a violák a kertben,
Gyöngyhálót sző álmában egy pók,
Tovaillan emléke a télnek,
Mosoly villan s elcsattan egy csók.
Tavasz-illat száll a levegőben
(szivárványszín szappanbuborék)
Ág tövének harmat könnye csordul,
Ezer színben fürdik a vidék

Napfény törekedik be az éjjelbe,
hogy fényt vigyen az éjszaka sötétjébe.
Majd a Nap teljesen felmegy az égre
és szétterül a tájon bágyadt fénye.

Kopasz ágak nyújtózkodnak az ég felé.
Álmatagon nyúlnak a felhős égbe.
A tájon megül a hajnal bájos csendje,
az ősz vége, tél eleje légköre.

Halász István
Rózsavölgy, 2011. ...

A Duna álmatagon, némán, sekélyen
csordogál lassan, szelíden medrében.
A környező kopasz erdők övezetében
hajók állnak a Duna kies öblében.

Ezt a tájat vonatból szemlélem.
Csak az mozog e nyugodt vidéken.
A túlsó partnak fagyott merevsége
kellemes a fűtött vonatból nézve.

Halász István
a komárom-esztergomi ...

Odakint elcsendesül minden, ami él
Lehull az utolsó, fáradt, ősz juharlevél
Megjött a tél, az ég fehér könnyeket sír
A költő tolla is már szomorúbbakat ír

Puha, hideg takaró alatt alszik a föld
Jeges rémálmát alussza minden, ami zöld
A némaság, a homály, a frissesség
Ez mind, miért az én szívem ég

Mozdulatlan kék, nincsenek ...

A távoli hegyek mintha közelednének,
a távoli vidékekről közelebb jönnének.
A szemem nem tud betelni a szépségükkel.
Előttük változatos síkvidék telik el.

A szívem már túl telik együttes szépségükkel
és lelkem e vonatút magasztos élményével.
Ilyen utakkal gazdagabbá lesz a lélek
és bölcsebbé következtében e sok ...