(El)árulás...


Mikor megszületett a lányom
Emese, madarat lehetett
volna fogatni velem, álom-
szép volt. Hét – nyolc hónap eltelte

után megtanulta a család-
tagok neveit: Anyu, Apu
és Attila, aki akkortájt
már első osztályba járt. Lapult

is eleget Ata, mert Meske
naphosszat hajtogatta nevét.
Végső elkeseredésében
fiam hozzám fordult és ekképp

panaszkodott: - Apa, imádlak
tudod, ámde lásd be, nagy hiba
volt elárulni ilyen kislánynak,
hogy engem Attilának hívnak!

(Budapest, 2011. november 6. Erdős Pál Attila)