Ha madárka lehetnék
lelkednek kertjében,
örömet dalolnék
szemeid tükrébe.

Felinnám könnyeid
minden búját-baját,
vinném a tengerig
cseppenként fájdalmát.

Azután repülnék
fel a kék egekre,
örök gyógyírt hoznék
szomorú szívedre.

Mert ha Te sírsz édes
én is sírok Véled,
engedd,hogy ...

Ébred a testem lágy mosolyodban,
új muzsikára dobban a szív,
röppen a bánat zord havasokra,
magába zárja a jégszagú sír.

Nyílik az ajkam csókodra éhes,
reményt ringat a vad ölelés,
Holdnak a fátyla borítja mindezt,
kettőnké csak a dús remegés.

Tücskök a réten fülünkbe húzzák,
szép ez a nyár és szép ez az ...

Ezer sebtől jajong
meggyötört lelke,
gazoknak hadától
vergődik a teste.
Mi várunk és nézünk
nem merünk tenni,
nem merjük róla
a gyomot leszedni.
Sóhajjal kaszáljuk,
szavakkal védjük,
nehogy a testét
még jobban megsértsük.
Kérve kérem Istent
ne hagyja magára,
ha nem hat intelem
legyen Ő oltára!

Nem vagyok én nagyra törő,
napsugarat kebelező,
vágyaimnak határt szabok,
a borúnak helyet hagyok.

De a ború terjeszkedik,
úri módon pöffeszkedik,
eltakarja azt a kis fényt,
ami eddig adott reményt.

Nem szabok én most már határt,
talpra állok az áldóját,
elűzöm a sötétséget,
habzsolom a reménységet.

Mert a ...

Zokog a lelkem a hajnali fényben,
testem marja a hozzád hajló vágy,
sír az ajkam az üvöltő csendben,
egyedül lenni jaj de nagyon fáj.

Hozzád küldöm a suttogó szelet,
mert a lelkem a bú tanyája már,
adja majd át azt az üzenetet,
lennék napfény a szíved teraszán.

Mondja még el mennyire szeretlek,
Te vagy az álmom minden ...

Alszik még a hajnal
csillagok remegnek,
éjszaka vándora
telt arccal tekinget.
Nyomor ölelkezik
amerre csak pillant,
rongypaplanok alatt
sok ezernyi sóhaj.
Napi élelemért
megszenvedő lelkek,
kiknek ágya avar,
fedelük az ég lett.
Rájuk is leszórja
ezüstjét orcája,
egyenlőn osztogat
koldusnak,királynak.