A tejfeles köd lassan ráborul a gőzben fürdőző völgyre,

s hegyek aggastyán-veteránjait átkarolja a hajnali pára.

Összezsúfolt házakat látni a táguló horizontról,

s sűrűsödő gondokat.

Az ember most még egyre borotvaeszét élezgeti,

hogy jól fogjon következő esztendőkre,

s egyre idegesebben, gorombábban,

stresszesebben ...

Keserűség ha eláraszt, 
sóhajts mélyet, hosszút, 
haraggal kövezett sztráda 
mindenképpen rossz út. 
Az indulat ha enni kap 
hatalmasra dagad, 
többet akar, ha táplálod 
eszi nyugalmadat. 

Szíved marja, lelked gyötri, 
ha elönt a méreg, 
nem sorolok bölcsességet, 
ha felemészt, véged. 
Ne tápláld a haragodat, 
mert az ...

Ha maga alá gyűr az élet,
visz, mint szél a levelet,
ha rád lépnek, vagy beléd rúgnak,
ott hagynak, mint szemetet,
ha azt látják, hogy gyenge vagy, mint
kivert kutya, kóbor eb,
egy világ omlott a fejedre,
önbizalmad tépett lett,
akkor...!
farkas legyél ... üvölts nagyot,
hogy zengjen a sikátor,
ne hódolj be a vaksorsnak,
írd ...

A nyugalom és csend egymás párja,
bár egyik létét a másik nem takarja.
Ám ha a nyugalom csak hamis látszat,
akkor a csend könnyen haraggá válhat,

mert a nyugalom ekkor már nem őszinte.
Ekkor valami erőszak kényszerszülötte
és ekkor vált át a csend dühkitörésbe
támaszkodván a fetörő harag erejére.

Egy-két hivatalos papíromra hetek


óta várok, hiába. Morogva veszek


egy nagy levegőt s egyik reggel berontok


a hivatalba. Idegesen felrovok




mindenfélét a hivatalnoknak, aki


az ügyiratokkal telezsúfolt bazi

...

Már nincs időm rád! Már nem érdekel,
az emlékeket hogy téped el!
Átlátok rajtad, mint az üvegen,
lelked nekem mától idegen.

Már nincs időm rád, nem védekezem,
vedd úgy, hogy én már nem létezem!
Nem lép a lelkünk közös útra már,
egy fintorra futja még, ...talán...