Két kidobott vödör a kert végében.
Nyugszanak itt szépen, csendes békességben.
A gazdájuk azokat ide dobta
ebbe a sarki, tespedt nyugalomba.

A gyomok között észrevehetetlenek.
Itt tölthetnek nyugodt, békés heteket.
A gazdának ránézve a gazos kertre,
nem lesz sokáig szüksége e vedrekre.

Így tehát rozsdásodhatnak békében
ebben a csendes zugban itt, a kertben.
S ha majd a rozsda azokat szétmarta,
akkor mennek át az örök nyugalomba.

Halász István
Rózsavölgy, 2011. december 20.