Élet, szerelem... satöbbi




Én nem tervezek előre,
szerelem: tiéd a terep.
Az élet rövid, erőre
van szükségem, vár a szerep.

Létem kiszámíthatatlan,
mint az időjárás: olyan!
Rapszodikus, nyughatatlan:
csend, s vihar, váltakozóan.

Most szívem szerelemmel telt,
miért éppen őt szeretem?
Talán lelkem nyugalmat lelt,
ily szeszélyes a szerelem.


(Erdős Pál Attila)