Nézz rám. Szeretlek Téged.
Nézz rám. A szemem éget,
Mert annyi vágy van benne,
Amennyit e világ csak szeretne.
Szeretlek. Szerelemmel.
Halványkék őszi reggelen
Hozzád bújni volna kedvem.
Sötét utakon gyere velem!
Hogy merre, nem tudom én sem.
Csak azt, hogy Veled akarok menni!
Mért kellett nekem Beléd szeretni?
Gyere és ölelj magadhoz!
Szorítson jól a karod!
Én legalább szeretlek!
Nem hazudom, mint egyesek.
Én adok neked, kedveset,
Igaz őszinte szerelmet,
Ébredj fel, hogy Rám vártál,
Hogy nálam van minden, amit akartál
Nem másnál, ne dobd el, mert másra vágysz
Itt vagyok, ha tükörbe nézel, engem látsz!
Nézz bele és lásd meg kedves,
Hogy én beléd vagyok nagyon szerelmes,
Ne várj másra, mert én vagyok ki kell
Nyújtom a szívem neked, kérlek téged fogadd el
Szerelmem tiszta víz, oltsd a szomjadat,
Ölelj míg pirosra fest mindent a pirkadat,
Tedd mellkasomra szép álladat,
Ne menj sehová! Régóta vártalak.
Maradj velem kedves szerelmem,
És csókold meg két könnyes szemem.