Légy mentorom drága mesterem,
Hogy szavam ne csak olcsó giccs legyen.
Taníts, oktass, és persze fogd kezem
Mikor a leírt sorokat szétszedem
Koccintsunk majd együtt minden jóra
És váltsuk át a jeleket igéző szóra.
Vállat-vállhoz vetve és nevetve
A gondolattól telt agyunkat szétvetve.
Írjuk ki minden boldog örömünket,
Hogy ne feledjük ünnepünket.
Fájdalmunkat is írjuk majd papírra
Most tél van kész is lesz tavaszra.
Légy a társam és hű barátom
Ha már nem felelsz, én már fázom.
Csak azt kérem, hogy segítsél
Általad írt verset meséljél.
Hosszú legyen minden meséd
Hálás pillantást vetnék feléd.
Ott csüngök én az ajkadon
Mikor a versed rímeit hallgatom.
Függő lettem ezt nem tagadom,
Azért ezt a rémséget abbahagyom.
Szeretném az írást itt már befejezni
És ezzel az egésszel valamit kezdeni.
Csak kellene a végére írni egy csattanót.

(írd meg, ha tudsz valami jót!)


Szeged, 2011.december 28.