Épp hogy eljött tavasszal a pirkadat,
Elindult vadászni a baráti kis csapat.
A hajtók elengedték a csaholó kutyákat,
Azok vadat szagolva, ugatva rohantak.
Kezembe a puska nem remeg a vállam,
Célzó keresztben nemes vad van nálam.
Lövések dörrentek a sűrű fák között,
Egyik vadász éppen nyúlra lövöldözött.
Össze-visszaugrált minden puskacső,
Röpültek a sörétek, mint a jégeső.
A golyók a fa kérgén úgy kopogtak,
Eltűntek a bozótban, ahogy gellert kaptak.
Valaki feljajdult mikor látta,
Hogy melléhez kap egy vadászó Diána.
Sajnos itt is megesett a szörnyű tragédia,
Vadászat közben meghalt a birtokos hűtlen asszonya.

Azóta gyászomban, ha rólad álmodom,
Mindig ezt az átkozott rímet mormolom.
\'Céltábla a szíved a puska meg nálam,
Nem rebben a szemed, nem remeg a vállam.\'

Szeged,2011. december25.