Fekszem, mozdulatlan, szótlanul, egyedül,
Csend és a magány, mely rám tör szüntelenül.
Százszor elképzeltem, milyen lenne újra,
De csak hagyom magam a semmibe hullva.
Nézem az ágyamon rég kihűlt helyedet,
S szinte látom zölden csillogó szemedet,
Ahogyan néztél rám, megfogtad a kezem,
És hogy sose hagysz el, ezt ígérted nekem.
Tudom, nincs, ...

Múljon a fájdalom, hiszen múlnia kell.
De én még mindig nem felejtettelek el.
Ha véletlen látlak, vagy meghallom neved,
Úgy dobog a szívem, elhinni sem mered.
Már nem vagy itt, s többé nem csókolod a szám.
Nem fogod a kezem, s már nem is nézel rám.
Csak néhány kép maradt, ami még bennem él,
Szívem új holnapot veled már nem remél.
Eldobtad, ...

Már nem látom a fényt, mely hozzád vezetett,
Már nem dobog a szív, mely téged szeretett.
Testem lassan kihűl, lelkem eltávozik,
Fáj a múlt, de tudom, van, mi nem változik.
Eldobtam mindenkit, hogy veled lehessek,
Hátrahagyva mindent, hogy hozzád mehessek.
Mind megtettem érted. És mit kaptam vissza?
Átszúrtad a szívem, mely hű volt és ...

Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.

Ha valaki elment,ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment,és eltudott menni,
Nehezen akarva.de el kell feledni.

Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...