Látom magunk, amint a piciny szobában
egymás testében-lelkében elmerülve
hagyjuk, hogy formáljon
szelíden vagy éppen őrülten a vágyunk...
Az idő mindent újra ad...- mondják.
(és kapaszkodom e szavakba)
Mert ezekkel a szavakkal
vigasztalom magam,
mikor lüktet bennem
egy kérdés:
- látlak még? -
Minden elválás egy apró
kis ...

Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire aki nem jön többé!
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva ...

Én nem így akartam!
Én ordítani akartam,
amikor kiléptél az ajtón!
Ránk csorgott a jelen,
a búcsú pillanata.
Én meg nem tudok búcsúzni...
és megláttam szemedben a fájdalmat!
Megijedtem s hagytam, hogy menj!
A Csönd maradt csak odabent velem
(ahol nemrég még a szerelem beszélt)
szorító végtelenbe nyúló,
némán zokogó ...

Nem érzem csak a fájdalmat,
A körülvevő keserű szánalmat
A száraz, kiszáradt számat
A hasamon levő hájat.

Nem kellek neked
Fáj ez az érzelem,
Kibírom nélküled,
Fájni fog, s élvezem.

Most már ne mondj semmit
A barátod maradok ennyi,
És nem teszek semmit
Hiszen elmentél messzi.

Szeretlek, de még ...

Ma elhagytam magam
és sírok, mert Te
bennem éltél, velem
lélegeztél. És
most érintenélek,
már el nem érlek,
pedig kértelek, hogy
vigyázz rám, mert Én
a Te szerelmedben
elveszek. És ma
elhagytam magam és
sírok, mert bennem
éltél, velem vesztél.

Volt egy szép életem, amit elvitt a végtelen,
Minden érzés mi bennem van oly kegyetlen,
Széttép mindent mi szép, és jó volt,
Egy fájdalmas szavad szívem mélyére hatolt.

Fáj minden pillanat mi nélküled halad,
Egy érzés mi a lelkemben szalad,
Hagyom, hogy mindez örökké fájjon,
Halálomkor a lelkem a széllel szálljon.

A szél ...