Hajnal ötkor kipattant a szemem,
madarak füttye hasította ketté a csendet,
furcsa, bársonyos érzéssel hallgattam
élveztem, ahogy a rigók versenyeztek
trilláztak megállás nélkül szüntelen,
magukhoz öleltek, mint kisdedet az anyja,
kacaj, hallhatatlan szavak belefolytak a dalba,
lassan ébredezett az utca,
így lett hangzavarba csomagolva
egy váratlanul gyönyörű nap.