Álmot sző ágyam felett az éj,
emelkedik a paplan könnyedén,
nincs kétely a szerelem mögött
gyülemlik az összhang kettőnk között,
soha sem szerettelek ilyen gyengéden,
soha sem csókoltál selymesebben,
nincs akarom, feltétel, vággyal
egyesül testünk melegséggel,
ragyognak a szobában az emlékek,
ölelésed zsenge, mint a harmat.
Ébredés után megtudtam,
mielőtt örökre elmentél,
a túloldalról megmutattad,
mennyire szerettél.