Nem voltam ismerős...
Nem voltam ismerős...
Bűnügyi riporterként egy eset
kapcsán felkerestem egy idősebb
hölgyet. Mielőtt beléptem volna
az ajtón, felmutattam előre
kikészített hivatásos újság-
írói igazolványomat, mit
kikapott a kezemből s gondosan
szemügyre vette a fotómat. – Csitt! -
intett türelemre a hölgy, mikor
tiltakozásként kinyílt a szájam.
Aztán visszaadta az iratot:
- Ezt az embert még sohasem láttam...
(Budapest, 2012. január 24. Erdős Pál Attila)
Bűnügyi riporterként egy eset
kapcsán felkerestem egy idősebb
hölgyet. Mielőtt beléptem volna
az ajtón, felmutattam előre
kikészített hivatásos újság-
írói igazolványomat, mit
kikapott a kezemből s gondosan
szemügyre vette a fotómat. – Csitt! -
intett türelemre a hölgy, mikor
tiltakozásként kinyílt a szájam.
Aztán visszaadta az iratot:
- Ezt az embert még sohasem láttam...
(Budapest, 2012. január 24. Erdős Pál Attila)