Lassacskán felkel a Nap. Fénye szétárad a tájon.
A tél úgy látszik, már elmúlt, bár jelen van még itt-ott
a kertben, a még alvó bokrokon, a sok kopasz ágon.
Ámde a közeledő tavasz terül szét a világon.

No, de új kikelet jön szívet töltő új reménnyel,
a természet megújuló szép fényeivel.
Az egész táj tele a tél búcsújeleivel
és a szép tavasz hírét hozó üzenetekkel.

A kikeletről, sajnálom, sok újat én már nem mondhatok,
minthogy színpompás virágba borítja az egész tájékot!
Telíti a levegőt madárdallal, szépít minden napot
csodálatossá teszi az egész újjáéledt világot!

Halász István
Rózsavölgy, 2012. 02. 27.