A szépség iránti fogékonyságomat
édesanyámtól örököltem, ami olyan,
akárcsak egy hangvilla, elkezd zümmögni
pindurka agyamban, mihelyt valami csoda -

szépet felfedezek. Nagyon hálás vagyok
az Istennek, hiszen a szépség az egyik - tán
a legdrágább - ajándéka, értékéből
az sem von le semmit, hogy egyben a legritkább

kincs is... Boldog is vagyok, hisz e szépségből
parányi azért nekem is jutott és persze
megköszönöm azt is, hogy mások is kaptak
az adományból: mert gyönyörködhetek benne...