Egyetlen Istenem, hozzád szól fohászom,
Ne engedd teljesen elveszni országom!
Küldd el a Messiást, hÍvőknek szent fiát,
Mutasd fel gyümölcsöd annak, aki lát!

Szent jobbod ereje ott legyen felette,
Ne tudjon ártani a balga fekete,
Kufár-arc tisztaként tekint fel reád,
Mások meg úgy hiszik, nincs másvilág.

Nyomor és halál az igaz jutalma,
Dölyfösség az erény, vallja rablógazda.
De sok bandavezér él e hazában,
Az a talpig legény, ki csal sorscsatában.

Irigylik a jövőt, irígylik a múltat,
Irigylik a hitét a nyomorultnak,
Akár, mint létkerék, nyelvük úgy pereg,
Mágia hatalom kezében a nyereg.

Lehet-e zsarolni a Sorsnak kerekét,
Az rendeltetett tán, vesszen el ez a nép?
Istenem tekints el földi küzdőtérre,
Sújts le villámoddal és tiszta lesz ég!