Az elmaradt vendég
Milyen megtört most a szívem!
Régen járt már Margó itten!
Azóta is egyre várom,
Úgy látszik, hogy ma se látom!
Édesanyám levest főzött,
Serpenyőben halat sütött!
S míg a fazék nem rotyogott,
Néhány krumplit meghámozott.
Asztalt pontban terítettem,
Szép tányérral díszítettem.
Evőeszköz, tiszta pohár
Mind előjött, hogy majd kínál!
A halat s a gyümölcslevest
Kóstolja majd nagy örömest!
Kezem apró csészékbe
Kávét töltött volna délbe.
Kortyolgatni az ebédre,
Aromát hintve a vidám,
Jókedvű, hosszan tartó,
Estbe nyúló csevegésbe!
Virág hívta asztalunkhoz,
Súgva szóltam útjainkhoz:
\'Ha e hölgy eljön hozzánk,
Derű lengi át a szobánk!\'
A műút most olyan üres!
Egy-két autó, az se sebes.
Az ebéd közben lassan kihűlt,
Fáradt Anyám nyugodni dűlt.
Két ember most egyedül van,
Becsapottnak érzem magam.
Régen járt már Margó itten!
Azóta is egyre várom,
Úgy látszik, hogy ma se látom!
Édesanyám levest főzött,
Serpenyőben halat sütött!
S míg a fazék nem rotyogott,
Néhány krumplit meghámozott.
Asztalt pontban terítettem,
Szép tányérral díszítettem.
Evőeszköz, tiszta pohár
Mind előjött, hogy majd kínál!
A halat s a gyümölcslevest
Kóstolja majd nagy örömest!
Kezem apró csészékbe
Kávét töltött volna délbe.
Kortyolgatni az ebédre,
Aromát hintve a vidám,
Jókedvű, hosszan tartó,
Estbe nyúló csevegésbe!
Virág hívta asztalunkhoz,
Súgva szóltam útjainkhoz:
\'Ha e hölgy eljön hozzánk,
Derű lengi át a szobánk!\'
A műút most olyan üres!
Egy-két autó, az se sebes.
Az ebéd közben lassan kihűlt,
Fáradt Anyám nyugodni dűlt.
Két ember most egyedül van,
Becsapottnak érzem magam.