Hortobágyi karámon, kiakadt a kampó
Kiszabadult, sok vadmarha, vadló.
Elvágtattak, párt karámig,
Ott tanyáznak, mind máig.
Amelyik kevés takarmányt kap,
Veszett kutyaként ugat!
Nincsen hozzá pásztor,
Ki elverné párszor!
Vagy rátenné a béklyót,
Hagyjon lopni valót!
De ma modern világ van!
Választott marha, joga van!
Nincs ki orrába, tegyen karikát!
Kikösse. Ne dobálná magát!
Így rádől majd, az egész hodály!
Attól se lesz nagyobb homály!
Éjszakába fordult Hortobágy!
Nincs tovább magyar, ki élni vágy!