Mondd az ostobának: úr hogyan lehet,
Meglásd kutya hűséggel követ.
Mihelyt megérti, neki mi az előnye,
Vad osztályharcos válik belőle!
Legyen az eszmének ezer hibája,
Egy se lesz, mi meggyőzze, belássa,
Mégiscsak hibás lehet az eszme,
Nem igaz, valós, a tétele egy se!
Hiába győzködöd: végre láss!
Nem szüntethető meg a kizsákmányolás!
Legfeljebb más teszi, másképp,
Szegény marad mindig a nép.
Híznak az örökös kártevők
A tűzhöz, eszméhez közelebb ülők,

És van ki az asztalra többet tesz le,
Az a lassú serénykedőt nem szeresse.
Mert miért dolgozzon másra?
Elég neki a saját családja.
Inkább elissza az eszét
Mert eltartattják a restet, a herét.
Nem mondhatja nem akarom!
Mert beleszól az államhatalom!
Düh nyomását tartja a bordája
Meddig birja? ő és országa.