Megcsörren a telefon, egy édes hang szól bele,
Egy gondolat futott át az agyamon, de megismerkednék vele,
Elbűvölt a hang és én teljesen megzavarodtam,
Egy pillanatig meg is futamodtam.
De összeszedtem magam és elhívtam randira,
Oly rég vártam már az igazira.
Ott állt előttem,én meg féltem,
Teljesen beleremegett a térdem.
Annyira gyönyörű volt és szende,
Ezt a pillanatot szívem soha nem feledte.
Csak hebegtem-habogtam, mire megszólaltam,
De ő csak kedvesen nevetett rajtam.
Tudtam, hogy ő életem szerelme,
Megszerzése létem győzelme.
Leültünk egymás mellé a padra,
És vágyakoztunk mindketten a nagy kalandra.

Száját a számra tette lágyan,
Úgy éreztem,mindig is erre vágytam,
Mézédes csókja megbabonázott teljesen ,
Kívántam minden érintését lelkesen,
Ott ültünk és észre sem vettük,
Hogy elsötétült az ég felettünk,
Esőcseppek áztatták arcát,
Megfogtam törékeny karját,
És befutottunk egy nagy fa alá,
Ott változott át egy gyönyörű angyallá.
Fellebbent az égbe és szomorú voltam,
Egy utolsó csókot még csalódottan loptam,
Eltűnt és soha nem láttam többé már,
Szívem azóta is csak rá vár.