Súlyos könnycseppek peregnek arcomon,
emlékszem, hogy szorítottad kezem,
fáj a szívem ezen a borús alkonyon,
emlékszem mennyire boldog voltál velem!
De lepergett közös időnk már,
akár a homokóra homokja,
lelkem még mindig hazavár,
szerelmes szívem a neved zokogja!
Színek,képek a falon,
szürke lesz minden nap nélküled,
árnyképek tükröződnek a havon,
elvesztik a színek a fényüket.
az ablakon kinézve látom,
hogy megszűnt létezni számomra e álom.

Emlékezz rá mennyire szerettél ,
emlékezz rá mennyire féltettél ,
nézz rám és fogd meg a kezem,
nézz rám és suttogd a nevem!

Emlékezz rá mennyire szerettél ,
emlékezz rá mennyire féltettél ,
képek a falon sírnak,
szerelmes szavaim visszahívnak!


Fejemet lehajtva sétálok a városban,
borús gondolatok járnak a fejemben,
keresem a nyugalmat a káoszban,
miközben az Ipodom dorombol a zsebemben.
mindent körülvesz a magány,
gyászos arcok jönnek szemben,
ki lesz velem életem haván,
ki vigyáz rám és fogja kezem a csendben?
újra előtörnek bennem az emlékek,
akár vulkánból a forró láva,
minden egyes percre emlékszek,
de te voltál a gyáva!
De talán újra megtalál a szerelem,
rámbukkan,nem én keresem!

Emlékezz rá mennyire szerettél ,
emlékezz rá mennyire féltettél ,
nézz rám és fogd meg a kezem,
nézz rám és suttogd a nevem!

Emlékezz rá mennyire szerettél ,
emlékezz rá mennyire féltettél ,
ölelj és szoríts magadhoz,
csókolj és láncolj magadhoz!