Két karod közt láttam
először napvilágot!
Mikor fölnyitottam mind
kisded szempillámat!
Mosolyra nyilt ajkam
bár szólni nem tudok!
Hálából most Anyám
terád gondolok!

Mig növekedtem
te vigyáztál reám!
Jóban, rosszban mindig
velem voltál Anyám !
Te kulcsoltad először
imára két kezem!
Mindezért most Anyám
terád emlékezem!

Majd katonát neveltél
a te kis fiadból!
Ki kivette részét, jóból,
rosszból,harcból!
Ki ott is azért küzdött,
hogy újra láthasson!
Azért mindig terád
gondoltam Édesanyám!

A viszontlátás adott
szép perceket!
Kicsalta szememből
az öröm könyeket!
Ha majd egyszer engem is
elszólit a halál!
Utoljára akkor is terád
gondolok Jó Édesanyám !