A kasza
Hófehér ágyban, színes éjszakában,
halkan sír, piheg a zöld, a kék, a lila,
a csíkos, a pöttyös és a tarka,
színes éjszakából kilépett a fekete,
táncolni támadt kedve,
acél-kasza a szögön lógva figyel,
szobában láthatatlan fekete köntös
meglibbenti a levegőt.
\'Nem kell a síró masina,
a pihegő zöld,
a kék valahogy ridegebb, mint én,
de a lila, a lila az kell nekem!\'
A színes, a pöttyös, a tarka csak figyel,
táncra kelt a lila és fekete,
először lassan, lágyan, édes sejtéssel,
váltott a ritmus, puhán siklottak
ők ketten:
a lila és a fekete.
Kasza sem kellett,
vitte, vitte őket a lendület,
a színes éjszakában eltűntek.
Kacagott a kasza,
és
többé nem figyelt.
halkan sír, piheg a zöld, a kék, a lila,
a csíkos, a pöttyös és a tarka,
színes éjszakából kilépett a fekete,
táncolni támadt kedve,
acél-kasza a szögön lógva figyel,
szobában láthatatlan fekete köntös
meglibbenti a levegőt.
\'Nem kell a síró masina,
a pihegő zöld,
a kék valahogy ridegebb, mint én,
de a lila, a lila az kell nekem!\'
A színes, a pöttyös, a tarka csak figyel,
táncra kelt a lila és fekete,
először lassan, lágyan, édes sejtéssel,
váltott a ritmus, puhán siklottak
ők ketten:
a lila és a fekete.
Kasza sem kellett,
vitte, vitte őket a lendület,
a színes éjszakában eltűntek.
Kacagott a kasza,
és
többé nem figyelt.