Szia,
Nagyon jó kis vers ! Ha nem veszed rossz néven, én így írnám:

Puha pihe palástban csillog a határ.
Csend honol, messze szállt a trillázó madár.
A szikrázó gyémánt réten, égi küldött,
táncot jár a bársonyos napsugár.
Majd alkony borul ránk, beköszönt az este
az éji lepelre csillagokat festve.
S szinte már látom,
a hófödte tájon
Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon!

Bent a házban ünnepre készül a család,
már fő az étel, sül a sütemény, a kalács.
Áll a szép fenyőfa díszitik kis kezek
van rajta cukor, gyertya, s csengők csengenek.

Fa alá kerül a várva várt ajándék,
hol több, hol kevesebb, de nemes a szándék!
Fellobban a gyertyák lángja, szól az ének,
megbékél a világ, csendesül a lélek.

Üdvözlettel
Róbert