Változnak az idők
szívem is megenyhül
március s az erdők
dúdolnak legbelül.

Cinkék zúgnak búgnak
ébresztik a tavaszt
patakok áradnak
a lomb rügyet fakaszt.

Friss szél ereszkedik
a zöldellő rétre
munkás lelkesedik
szükség van a kézre.

Kapát ásót ollót
hegyre visz az ember
fákat nyír vet borsót
kint csodás napot lel.

Nyoma sincs a búnak
ma szeret a polgár
őzek mezőn futnak
virágzik az oltár.