Szólt az eper: híres leszek,
hosszú vándor útra megyek,
vele megy az eperinda,
-billeg, mint az órainga -

ágai is segítették, biztatgatták:
menj még, menj még!
Olyan hosszú már a szára,
kertből kijut az utcára;

indul tovább, tesz egy túrát,
levelei vissza húzzák:
a szép kertet jaj, ne hagyd el,
földönfutó eper leszel!

Híres leszek, szólt az eper,
tudom, hogy rám büszke leszel.
És az eper tovább halad,
milyen sok ház, magas falak!

Nem tettek ki névtáblákat,
mert nincs neve az utcának.
Itt egy gyümölcs, - szólt apóka,
legyen ő a névadója!

Az eperszem nagyon boldog,
napsugár is rámosolygott.
Eperről szól már a nóta,
utcát neveztek el róla.