Lelkem összefonódik szíveddel,
Szorosan ölelkezik,szinte eggyé olvad.
Testem testedbe mélyen bele marja magát,
Tüzes lángja hosszan csöpög szíved vérző falán.
Szomjazom a gyöngéd érintésedre.
Oly távol vagy,de mégis hallom a hangod,
Fájdalmad görcsösen a fülembe zúgod,
Távolság ereje marcangol,széttépi a szívem.
Fájdalmasan szeretlek én Téged!
Ordítom hangosan,hogy csak én halljam,
Visszhangom kong a lelkemben, kegyetlen vigyorral.
Arcod arcomba ég,tüze halhatatlan,
Szívembe zártalak,a kulcsát meg Neked adtam.