elszunnyadt már a nap amott a hegy mögött
itthagyta halovány bíborszín szalagját -
langy-meleg tavaszi köntösbe öltözött
felteszi magára éj-tündér kalapját

korhadt csónak pihen a türkizkék vizen
durcásan mustrálja a szürkülő estet -
árvult evezője csobban most irigyen
ő bizony szeretne suhanni még egyet

sápatag hold szemlél szerelmes párokat
besárgul menten az érzéki látványtól -
lesüti szemét, míg csókokat csókolnak
bús fejét fordítja ahhoz, ki hárfán szól

dallamok dallamja duruzsol fülekbe
zenélő ujjakból serkenve buggyan dal -
szellőként bújik be eldugult üregbe
éjszaka urának nótáját húzza rajt'

szelídség költözik holdnak udvarába
nem néz már morcosan az ölelkezőkre -
mélységes érzelmet gyűjtöget magába
fénylő ezüst-port szór az összes mezőkre

Békülékeny Hold (máshogy)

elszunnyadt már a nap amott a hegy mögött
langy-meleg tavaszi köntösbe öltözött -
itthagyta halovány bíborszín szalagját
felteszi magára éj-tündér kalapját

korhadt csónak pihen a türkizkék vizen
árvult evezője csobban most irigyen -
durcásan mustrálja a szürkülő estet
ő bizony szeretne suhanni még egyet

sápatag hold szemlél szerelmes párokat
lesüti szemét, míg csókokat csókolnak -
besárgul menten az érzéki látványtól
bús fejét fordítja ahhoz, ki hárfán szól

dallamok dallamja duruzsol fülekbe
szellőként bújik be eldugult üregbe -
zenélő ujjakból serkenve buggyan dal
éjszaka urának nótáját húzza rajt'

szelídség költözik holdnak udvarába
mélységes érzelmet gyűjtöget magába -
nem néz már morcosan az ölelkezőkre
fénylő ezüst-port szór az összes mezőkre