Szeretett nőm és köztem dúló párharc

nem más, mint egy reménytelen viadal,

melyet a legádázabb önzés és a
zabolátlan hiúság fűt, mialatt


a szenvedély megsemmisíti eszem,

agyam és szívem, lassan olyan, mint a
homokóra két egyforma edénye,

amikor is az egyik megtelik, a


másik kiürül. Mégis félő, hogy

a szerelem az, ami megszabadít

az életem minden akadályától

s fájdalmától. Jó szeretni valakit...