Kemény a harc. A kereszt, amit hordozol
Úgy érzed egyre csak nehezebb
Többször elmondod, hogy, elég
Nem bírom tovább de, le nem teheted.

Nem olyan rég még erős voltál és boldog
De, azóta annyi minden összeomlott.
Előfordul az is hogy kicsordul a könnyed
És megkérdezed, hogy miért van ez Istenem

Aztán a tekintetedet a magasba emeled
Szívedben a kérdés ott van szüntelen
Elgondolkozol a dolgon keserű önvádban
Vajon miért is jársz te az Isten házába?

Ha e kedves házba mész válladon a kereszttel
Lehet, hogy útközben pihenned is meg kell
Ott csendes percben Istennel beszélgethetsz
Elmondhatod neki hogy milyen nehéz a kereszted.

Válaszul megkapod, gyermekem ne csüggedj!
Egyszer megérted, hogy erre miért volt szükséged
Reménykedj! És ne legyen az arcodon döbbenet
Bízzál! És tarts ki, mert előtted van az örök élet.

Megváltó Uram! Köszönöm én is a keresztet
Kérlek, te adj, nekem erőt és kegyelmet
Amilyennek adtad olyan legyen, csak
Add, hogy, mindhalálig hordhassam csendesen.