Ne tudd meg
Ne tudd meg, soha hogy
Milyen érzés, ha fáj a lélek,
A fájdalmat takarni mások előtt
Mert azt gondolod, hogy
Megszólhatnak, s azt ne szégyelld.
Lemondani sok mindenről
Ahova azelőtt elmehettél, és csak
Azt kérdezni, miért, miért?
Az életem minden perce küzdelemmel
Bajokkal van tele
Türelem az egyetlen, amiből sok kellene
A Jelenések Könyvében szoktam olvasni
„Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni!
Tudok nyomorúságodról és veled leszek
Fogadd meg mindig intő beszédemet!
Viseld csendben, ami néked adatott
Lelkiismerettel végezd a feladatot!
Bevallom, sokszor gyenge vagyok
S úgy érzem fogytán az erőm
Az Urat kérem, hogy legyen segítőm.
Ő ismeri mindennapi fáradozásomat
Kérem, hogy viselni tudjam azokat
A harcban Istennel nem lehet alkudni
Amit Ő megígér azt meg is teszi
Ezeket én hűséggel tudom jóvátenni.
Ő akkor is hű marad, ha én hűtlenkedem
Szövetséget köt velem hogy, nekem békém legyen
Ez ad bátorítást, hogy tudjak imádkozni
A sorsomat zúgolódás nélkül tudjam elfogadni.
229 Képiró Ida.
2014. január 07. 19:14
Gratulálok,gyönyörű.... osztozom veled,valóban elkerülhetelen a sorsunk baja,búja, ösröme.