Az én kutyám kész rémálom,
mintha én lennék az négy lábon:
a pofáját be nem fogja;
vajon kitől tanulhatta...
Német juhász, testes darab,
a séta vele csupa kaland.
Nem sikerült eldöntenem:
én viszem őt, vagy ő engem...
Akkor vagyok jó nagy bajba,
ha velünk szembe jön egy kutya,
visszafogni alig tudom:
\'Cézi! Vissza!\' -kár ugatnom.
Otthon pedig, jajj, ne tudd meg:
kihordja a szőnyegeket,
lassan mezítláb kell járnom,
csontnak nézi a papucsom.
A szigeti veszedelem,
hozzá képest béketerem.
Nincs nála jobb fogyókúra,
csontjaimat megmozgatja.
Minek nekem konditerem,
mikor van egy ilyen ebem?
Ime az én reklám szövegem,
ezt most ide beteszem:
\'egészségünk napi titka,
kutyájától legyen fitt ma\'!
Örök kaland az életem,
de én mégis úgy szeretem,
mert ha rám néz bús szemekkel,
hozzám bújik szeretettel,
rögtön mancsa köré csavar,
még ha komisz az sem zavar.