Véglegesen behatolt a televízió

az otthonokba és talán nem is vízió

részemről: uralkodik is felettünk, ma már

- különösképpen hétvégi estéiknél - markáns,


szerepet játszik. A felmérési adatok

igazolják, hogy a házastársak paradox

módon hetente még egy órát sem töltenek

szívből jövő személyes beszélgetésekkel, de

a tévé előtt viszont heti bő húsz órát


ülnek minden héten. „Együtt tévézünk”, mondják,

ám a két fogalom - együtt lenni s tévézni

- kölcsönösen kizárja egymást, hiszen kétség sincs


bennem, nem lehet tévénézés közben eszmét

cserélni, meghitt légkört teremteni. Ezért

vagy ez, vagy az, a kettő együtt nem megy. Okosabb,

ha megkérdezzük magunkat, melyik a fontosabb?