Most temess el
minden érvet
hajolj közelebb
belém ha kell
titkaid szórd rám.

Mert ránctalan és
izgalmas lesz az ősz
a kiszabott ösvényeken
egy bolond örömével
várom a holnapot.

Elhagyatott vad vidék
lettem nélküled
félkész ház vagyok
sárba taposott
vasárnapi miséken.

Most engedj el
karmaid húzd magadba
tépd apró cafatokra
terveink áruló nyomait.

Ha akarod kerülj el
én semmi leszek
te a minden
nem cserélek senkivel
szállóige leszek vagy
elrettentő példa.

Karon-ülő öntudatom
tőmondatokra szűkül
s kisimított lepedőkre
árny-képes motívumként
megint újjászületek.